Eltiltva és elfelejtve - A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban címmel rendezik meg 40. Tokaji Írótábort 2012 nyarán. 2012. augusztus 15. és 17. között rendezik meg 40. alkalommal a Tokaji Írótábort Eltiltva és elfelejtve - A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban címmel. A rendezvény azokat a történelmi pillanatokat idézi meg, amikor a diktatúra létrehozta a megtorlás, a tiltás, a korlátozás rendszerét. A tábor célja, hogy felhívja a figyelmet a jelen kétarcúságára, és ösztönözze egy előítéletekkel teli, értékzavaros korszak felmérését. A jelentkezéseket folyamatosan várják.
40. Tokaji Írótábor
2012. augusztus 15-16-17. (szerda, csütörtök, péntek)
Eltiltva és elfelejtve
A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban
Az irodalom és a politikai hatalom viszonya - a diktatúrák és az ideológiai egyeduralom idején – az alkotói sorsokat, irodalmi pályákat, a frissen formálódó és a már lezárt életművek helyzetét végzetesen befolyásolta. A szabad szellem állami ellenőrzésének, cenzurális csonkításának történelmi korszakonként változtak a módszerei. A szakmai szervezetek és az autonóm irodalmi orgánumok felszámolásától az „ellenséges” vagy „reakciós szemléletű” szerzők betiltásától, elüldözésétől, bebörtönzésétől a klasszikus irodalmi alkotások ideológiai alapon történő cenzúrázásáig, a fiatal tehetségek kontraszelektálásáig, a kortárs alkotók hamis hierarchiájának kialakításáig, később a nyilvánosság, a szakmai befogadás zsilipjeinek a „tiltott, tűrt, támogatott” minősítések jegyében történő mozgatásáig számtalan eszköz állt a hatalom rendelkezésére, hogy létrehozza az általa teljes mértékben uralt és irányított irodalmi életet.Ez a következetes irányítás határozta meg az irodalomközvetítő rendszerek: az oktatás, a könyvtár, a rádió, a filmgyártás, majd a televízió által reprezentált kánont, amely számos értéket is magában foglalt ugyan, de a különböző politikai időszakokban - például1945-49, 1950-56, 1957-61- könyörtelenül kiiktatta a köztudatból a vele azonosulni nem képes, nem hajlandó alkotókat és életműveiket. Így törölték a 2. világháborút követő évtizedek magyar irodalmából például Bánffy Miklós, Dsida Jenő, Hamvas Béla, Ignácz Rózsa, Kodolányi János, Kós Károly, Márai Sándor, Mécs László, Nyirő József, Reményik Sándor, Tormay Cecile, Várkonyi Nándor, Wass Albert és más kiváló írók, irodalmárok nevét. Műveiket kitalicskázták a könyvtárakból és bezúzták, arcképüket, fényképeiket kiretusálták a dokumentumokból, létüket kihagyták a magyar irodalom történetéből.
Mindezt hosszú évtizedek alatt, állami költségvetésből fizetett irodalmi hivatalnokok serege végezte el, munkájuk máig érvényes hatása a sok, ma is hiányos változatban közkézen forgó könyv, a különböző oktatási szinteken máig torz és hiányos értékrendet közvetítő tankönyvek, a politikai tabuk alapján létrejött hamis kánonokat körömszakadtig védő szakemberek utóvédharca. De vajon utóvédharc-e ez?
Mi magyarázza a „szocialista” kultúrpolitika megalkotta, de a posztmodern teoretikusok által is elfogadott és igazolt értékrend azonosságait? Miként jött létre szövetségük az irodalomtörténet és – tudomány legfelső szintjein, a kitiltott és elfeledett irodalmi alkotók és munkáik ignorálására? A rendszerváltozás utáni könyv- és folyóirat kiadás – elsősorban a létrejövő, autonóm szellemi műhelyek és az őket segítő irodalomtámogatási rendszer – kikezdte ezt a nemzetközi hátországgal is bíró, szilárd és magabiztos, de végtelenül egyoldalú értékrendet. Megpróbálta a valós irodalmi értékekkel kiegészíteni az elmúlt hatvan év ideológiai alapokon beszűkített és megcsontosodott kánonját. Sikerrel jártak-e erőfeszítéseik? Mi hiányzik ahhoz, hogy kialakuljon a magyar irodalmi élet egészséges önismerete és önbecsülése?
A 40. Tokaji Írótábor azért idézi meg azokat a történelmi pillanatokat, amikor a diktatúra a megtorlás, a tiltás, a korlátozás rendszerét létrehozta, illetve amikor az ízlésbeli és ideológiai eszmecserét akadályozó gyanakvás és megosztottság túléli korát, hogy felhívja a figyelmet a jelen kétarcúságára, egyszersmind ösztönözze egy előítéletekkel teli, értékzavaros korszak örökségének felmérését és felszámolását.A Tanácskozás helyszíne:
A Tokaji Ferenc Gimnázium, annak kollégiuma és kertje, a tokaji Paulay Ede Színház.
A hagyományok szerint a Tokaji Esték sorozatban alkotóműhelyek, folyóiratok bemutatkozása, felolvasó est és minőségi tokaji kóstolás várja a résztvevőket.
A táborba való jelentkezést levében (H-3501 Miskolc, Pf. 375), drótpostán, vagy közvetlenül az ÍRÓTÁBOR 2012 menüpont alatt tehetik meg.
Érdeklődni lehet a következő számokon:
06-46-359-923 vagy 06-20-453-48-90
(Külföldről való jelentkezéskor a 36-os előhívószám nem nélkülözhető)
forrás: kulturpont.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése